2014. november 3., hétfő

A Rábaközben felbukkanó szitakötők

Sávos szitakötő, hím (Calopteryx splendens)
A szitakötők a rovarvilág egyik legősibb családjának képviselői, több millió éves jelenlétük alatt testfelépítésük szinte alig változott. Csupán méretben térnek el ősi rokonaiktól, akik közel félméteres ragadozóként cikáztak a régi világ égboltján, míg a jelen szitakötőinek legnagyobb képviselői (hazánkban) alig haladják meg a tíz centimétert.
A szitakötők szaporodása közben a hím a potroha végén lévő fogókkal megragadja a nőstény torát. Ezután a nőstény a hím szaporítószervéhez illeszti a potrohát és megtörténik a megtermékenyítés. A szaporodás eseménye alatt jellegzetes kör alakot vesznek fel. Ezt követően a nőstény vagy egyedül, de a hím felügyelete mellett, vagy továbbra is a hímmel a torán a vízbe lévő vízinövények szárára helyezi petéit (tandem pozíció).
A vízben kikelő lárvák többszöri vedlést követően kimásznak a vízből, ahol egy növényszáron megtörténik az utolsó vedlés, miután elnyerik végleges alakjukat. Ugyanúgy, mint a bábból kikelő lepkéknek, a szitakötőknek is testnedveket kell pumpálnia még petyhüdt szárnyaikba, de miután megszáradt, azonnal képes a legtökéletesebb repülési manővereket is végrehajtani. Mind lárva, mind kifejlett állapotban a szitakötő ragadozó életmódot folytat. A kifejlett rovar csak a kikelés évében él, a telet nem képes túlélni (kivétel a téli rablószitakötő).
A szitakötők legtöbb faja májusban kezd megjelenni, az utolsó példányokkal egészen ősz végéig lehet találkozni. Jellemző rájuk az ivari kétalakúság, vagyis a hím és a nőstény példányok színbeli eltérése, pl.: sávos szitakötő hímjének teste acélkék, míg a nőstényé fémzöld, vagy az vörös katonaszitakötő, ahol a hím vörös színű, míg a nőstény sárgás, stb. Elmondható azonban, hogy majdnem minden esetben a kék és piros színű  példányok kizárólagosan hímek, míg a zöld, fémzöld, aranybarna, sárga színűek a nőstények. Néhány fajuknál azonban a hím és a nőstény hasonló mintázatokat visel (pl.: feketelábú folyami-szitakötő).
Szitakötők szaporodása
A szakirodalom kétféle szitakötőt tart nyilván a kis vagy egyenlőszárnyú szitakötőket, melyekre jellemző a nagyon törékeny, legtöbb esetben cérnavékony testfelépítés, a fej két oldalán elhelyezkedő szemek és az, hogy pihenő helyzetben szárnyaikat összecsukva tartják, és ezek egyenlő méretűek. Ők a kisebb termetű szitakötők, bár a világ legnagyobb szitakötője is közéjük tartozik, ezért célszerűbb inkább egyenlőszárnyú szitakötőknek hívni őket. Magyarországon élő legfeltűnőbb tagjaik a kisasszony és a sávos szitakötő.
A másik szitakötő csoportosulás a nagy vagy egyenlőtlenszárnyú szitakötőké. Testfelépítésük sokkal erőteljesebb, az emberi szem is könnyebben észreveszi őket. Nagy, összetett szemeik szorosan egymás mellett állnak és pihenő helyzetben szárnyaikat képtelenek összezárni.
A szitakötők jellegzetessége, ugyanúgy mint a lepkéknél, a szárnyuk. Négy, önállóan is mozgatható szárnyaik teszik lehetővé, hogy tökéletes repülő vadászokká váljanak. Szárnyaik felszínén erek hálózta hártya feszül, mely a legtöbb esetben átlátszó, színtelen. Talán ezután a mintázat után kapták a szitakötő nevet. Néhány faj esetében pl.: kisfoltos laposacsa hímje, a szárnyak tövénél barna folt található, vagy mint a négyfoltos laposacsa, a szárnyak felső részén apró barna foltok találhatók. Vannak viszont olyan fajok, melyek szárnyain a foltok nagyobbak és a színek is eltérőek. A szalagos katona-szitakötő hímjének és nőstényének is kiterjedt barna folt fut át a szárnya végén, míg a hím sávos szitakötő szárnyfelületének nagy részét kék folt borítja, a kisasszony szitakötő hímjének az egész szárnyfelülete kék.
A vizek lecsapolásával, szennyezésével a szitakötők élőhelye jelentősen megcsappant, ennek ellenére néhány faj továbbra is gyakorinak mondható, főleg a lecsapolások következtében kialakított csatornapartokon, patakpartokon találkozhatunk nagyobb populációikkal. Nyaranta, főként napfényes időben megfigyelhető, ahogy a nád levelein ötösével-hatosával várakoznak a sávos szitakötő példányai, ez a faj, az egyik legelterjedtebb szitakötő. Mellettük néhány kevésbé gyakori, de feltűnő szitakötő is türelmesen várakozik a víz melletti őrhelyein.
Hívják őket szitakötőnek, acsának, pásztornak, légivadásznak vagy rablónak. Ezek a tarka színű, hol cérnavékony, máskor megtermett alkatú szárnyas teremtmények a lepkék mellett a rovarvilág legszebb és legfeltűnőbb képviselői.
Mivel a szitakötők között kevés a könnyen azonosítható faj, így a pontos neveiket Kalmár Attilának (szitakotok.hu), és Ambrus Andrásnak (FHNP) és az izeltlabuak.hu oldal szerkesztőinek köszönhetem.
Az alábbiakban néhány gyakori, ill. védett faj képe következik:


Sávos szitakötő, nőstény
Példa az egyenlőszárnyú szitakötőkre: szárnyai pihenőhelyzetben
szorosan egymás mellett helyezkednek el

Hím vörös katona-szitakötő
 (Sympetrum sanguineum)

Széleslábú szitakötő (Platycnemis pennipes)

Kisfoltos laposacsa  (Libellula depressa)


Példa az egyenlőtlenszárnyú szitakötőkre:
pihenőhelyzetben szárnyaikat nem tudják összezárni, így mind a négy jól látható

Az eddig megtalált hét védett szitakötőfaj közül az első éven a következőket találtam meg: a feketelábú folyami, a kisfoltos laposacsa, a pataki pásztor-szitakötőt, valamint a zöldszemű karcsúacsát. Mindegyik eszmei értéke: 5.000 Ft. Érdekességként megemlítendő, hogy a megtalált védett fajok közül csupán egynek a jelenléte kötődött szorosan a vízhez (pataki pásztor-szitakötő), a többi a vízparttól jóval messzebb, erdőszéleken került a szemem elé.

Feketelábú folyami-szitakötő

Kisfoltos laposacsa

Pataki pásztorszitakötő

Zöldszemű karcsúacsa

2017-ben sikerült megtalálnom a védett díszes légivadászt (Coenagrion ornatum) Natura 2000 jelölőfaj. Nagyon hasonlít a többi légivadászra, így ezt a fajt is szakértő azonosította.

Díszes légivadász
Végezetül pedig a térség két legértékesebb szitakötője is felbukkant a Bogyoszló környéki erdők szélén, ugyanott, ahol pár héttel korábban a hozzá nagyon hasonló, feketelábú folyami-szitakötő is meg szokott jelenni, az Európa-szerte ritka és védett zöld folyami-szitakötő és a sárgalábú folyami-szitakötő, melyeknek eszmei értéke: 50 000 Ft.




                                                                                                                                                              

A Rábaköz különleges növényei

A különleges növények alatt olyan hétköznapi növényeket értek, amik felénk ritkábbak, rejtettebbek vagy megjelenésük eltér a szokványos szirmos virágoktól úgy, mint az erdők szélén, de legfőképpen árkokban felbukkanó üstökös gyöngyike, mely első ránézésre a legkevésbé sem hasonlít rokon fajaihoz, a nyárra kiszáradó elöntött réteken a kis ezerjófű alatt felbukkanó különös kinézetű fejecskés szittyó vagy a szántóföldi gyomnövényként szerényen meglapuló kandilla és az érett eper formájú termést érlelő eper here. Ezek a növények nem élveznek védelmet, mégis különlegességük vetekszik néhány védett növény alakjával.

Üstökös gyöngyike ( Muscari comosum)

Fejecskés szittyó (Juncus articulatus)

Kandilla (Nigella sativa)

Eper here (Trifolium fragiferum) érett termése

Ebtippan (Agrostis canina)

Vajvirág

2014. szeptember 29., hétfő

Csíkos medvelepke és egyéb medvelepkefélék

Csíkos medvelepke / Euplagia quadripunctaria

Csíkos medvelepke (Euplagiia quadripunctaria)
Egész Európában előforduló lepkefaj. Hazánkban leginkább a Dunántúlon és a középhegységekben fordul elő. Rábaközi lelőhelyét leszámítva eddig csak a Kőszegi-hegységben találkoztam vele. Szép lepke. Gyors repülése közben csak egy narancs-piros foltot lehet látni, emiatt is feltűnő. Ugyanis csak repülés közben mutatja meg alsó élénk narancsszínű szárnyait, pihenő helyzetben, táplálkozáskor csak a felső zebramintás szárnyakat lehet észrevenni. Előszeretettel keresi fel a bogáncsot, én is ezen találtam meg azt az egy példányt, ami felbukkant nálunk. Előfordulásának helye: nyarak-füzek övezte szántóföld melletti út volt. A medvelepkék legtöbb faja éjjel aktív lepke, azonban néhányuk, mint a csíkos medvelepke is éjjel és nappal egyaránt aktív. Védett! Eszmei értéke: 5000 Ft. Nem tartozik a tarkalepkék közé, annak ellenére, hogy "tarka". A medvelepkék nevüket vaskos, sűrű szőrű hernyóikról kapták. Mindössze egy példányt találtam 2014-ben és azóta nem bukkant fel újra. Így nehéz eldönteni, hogy régi tagja-e a rábaközi lepkeközösségnek, vagy csupán egy kósza példányt sodort le hozzánk a szél. Natura 2000 jelölőfaj. A Rábaközben a medvelepkék családjából rajta kívül az alsó képeken látható piros és vörösszélű medvelepkét, valamint a védett jakabfű-lepkét találtam meg. A piros medvelepkét, ami leginkább a medvelepkék családjához tartozó zuzmószövőkre hasonlít, tölgyesek mellett, míg a vörösszélű medvelepkét és a jakabfű-lepkét réteken találtam meg. 2016-ban pedig e csoport új tagjaként bekerült a füstös medvelepke, amit előbb egy réten, majd később udvarunkon is sikerült megtalálnom.
A medvelepkék hernyóik tápláléka néha eltérő lehet a család többi tagjának hernyójához viszonyítva. Míg a jakabfű-lepke hernyója az erősen mérgező és más állatok számára emészthetetlen aggófüvön táplálkozik (a neve is innen ered, ugyanis az egyik tápnövény neve Jakab-napi aggófű), a piros medvelepke hernyói zuzmókkal táplálkoznak. Ezzel ellentétben a másik három medvelepke-hernyófajnak különböző lágyszárú növények a táplálékai.

Piros medvelepke (Miltochrista miniata)
Vörösszélű medvelepke (Diacrisia sannio)




















Jakablepke (Tyria jacobaeae)
Füstös medvelepke

2014. augusztus 13., szerda

Nyár az erdőn

Nyár az erdőn

Alig fakadnak ki a lombok, a tavaszi virágok utolsó virágaikat bontják, mikor egyik napról a másikra beköszönt a nyár, s a zöld erdő immár enyhet adó rejtek, mintsem melengető napsütéses virágtakaróban szálként növő fák sokasága.
Csalánlevelű harangvirág





Szegfűbogyó
Megváltozik minden. Most a szántóföldek, parlagok, mezők pompáznak tarka virágszőnyegbe, az erdő árnya alatt szinte megüresedik a tér.
Késő tavasszal jelenik meg a vékony szárú, apró sárga virágú erdei gyömbérgyökér (Geum urbanum), kis virágú tövei szerte az erdőben fellelhetők, majd a kora nyári megjelenésű tisztesfüvek közül a lilás virágú erdei tisztesfű (Stachys sylvatica), rajtuk kívül még a pettyegtetett lizinka (Lysimachia punctata), a terebélyes harangvirág (Campanula patula) és a csalánlevelű harangvirág (Campanula trachelium)  lila virágai hoznak változatosságot a többségében fehér virágok sorában.
Előbukkan a jelentéktelen fehér virágait nyújtogató, különleges nevű kopasz toronyszál (Turritis glabra), később feltűnik a titokzatos nevű, könnyed virágú erdei varázslófű (Circaea lutetiana).
Pettyegetett lizinka
Az erdők egyik különleges növénye a széleslevelű nőszőfű (Epipactis helleborine), mely olykor tömegével, máskor egymagában jelentkezik. Úton-útfélen felbukkan, de leginkább a nyárfák közelségét szereti. Olykor egyetlen nyárfa alatt tucatjával nyitja sűrű fürtökben álló apró virágait.
Erdei varázslófű
Augusztus vége felé pedig a mécsvirághoz közeli rokon, szegfűbogyó (Cucubalus baccifer) bokorszerű hajtásai hívják fel magukra az erdőjáró figyelmét.
Végül megjelenik egy újabb tarka ékesség, a ritkán előforduló szőrös kenderkefű (Galeopsis speciosa), vele együtt megérkeznek a pelyhes kenderkefű (Galeopsis pubescens) lila virágai, hogy jelezzék, hamarosan vége a nyárnak.

2014. június 23., hétfő

Széleslevelű nőszőfű / Epipactis helleborine



Széleslevelű nőszőfű / Epipactis helleborine


A Rábaköz legelterjedtebb nőszőfű-féléje, sőt talán egyetlen faja a családjából. Bár az eddig nem sikerült más nőszőfű fajokat felfedeznem, ez az egyetlen faj a legtöbb erdős területen megtalálható, több ezres példányszámban megtalálható, mégis alig észrevehetően nőnek a magas növényzet rejtekében. 

Frissen telepített erdőkben vagy árnyékos erdőkben, ahol az aljzatot nem borítja más növény, könnyű rálelni. Jelenlétükre azért is nehéz rábukkanni, mert olyan helyeken is szívesen nő, aminek a megközelítése akadályozott a bozótos, ágtöredékes, csipkebogyó-ágas helyek miatt. Van, hogy fatöveknél több tíz növény él, de csak a nyári kaszálások után bukkannak elő a lenyírt magas kórók árnyékából. A virágzás után, a még zöldellő leveles növényszárak kora őszig láthatóak.
A növény magassága eltérő, van, hogy alig több, mint 10 cm, más erősebb példányai fél méternél is magasabb szárakat képesek növeszteni. Magasságát mind az életkora, mind a környezete befolyásolja. Zavartalan, értsd: más növény által nem használt területen, a legnagyobbak a virágszárai, és a legdúsabbak a virágzatai. A növény a tavaszi fagyok elmúltával, május vége felé kezd előbukkanni. A fiatal hajtásokon megjelenő bókoló virágszár folyamatosan kiegyenesedik és megkezdődik a virágok nyílása.

Csoportokat fejleszthet. 

Virágzásának elmaradásáért a vadkár okolható, részben. Személyes tapasztalat, hogy az egyik feltöltött képemen szereplő csoportot többször felkerestem, már kezdett kiegyenesedni a virágszár, látszódtak a leendő virágok, amikor a következő felkeresésemkor észrevettem, hogy a virágszárat lerágták. Másik állati kártevőik a levéltetvek. 
A virágok aprók, mindössze centis nagyságúak, távolról szinte észre sem venni, hogy a növény virágzik (sőt! azt sem, hogy virágzó növény van a közelben!), mert a virágok lefelé állnak. Közelről látni, hogy a kis virágok nagyon hasonlítanak az áruházakban kapható lepkeorchidea virágaira.

Virágzásának idejét július elejére teszik, de idén, a többi orchideához hasonlóan ez a faj is korábban bontott szirmokat. A széleslevelű nőszőfű virágainak színe változatos, a hagyományos fehéres-rózsaszín mellett, élénk rózsaszín és hófehér is előfordulhat.
A végére pedig egy kis érdekesség: az orchideákról úgy írják, hogy vegyszerezett területeken nem jelennek meg. Én egy olyan lelőhelyre bukkantam, ahol kb. 10 fő nőtt, egy nagy nyárfa alatt, mezőgazdasági út mellett, mögötte, úgy egy méterre búzamező, amit tavasszal gyomirtóznak és egyéb vegyszerekkel kezelnek a kalászok éréséig, mellette az út mellett, pedig akácok nőnek, amik alatt köztudottan alig él meg bármilyen növény. Így egy kis szigetre leltem, és amíg ez a nyárfa él, addig az ott élőhelyet talált széleslevelű nőszőfüvek menedéket lelnek.

2014. június 19., csütörtök

A Rábaköz


Hogy mit is írjak a Rábaközről? Hmmm... nehéz. Egy sima, lapos, göröngyöktől mentes táj, olyan, mint a nagy magyar alföld, csak ez annak a kistestvérének egy tájegysége. 
A Kisalföld nyugati szélén elnyúló tájat, három folyó (folyócska) fogja jól határolhatóan közre. Délen és keleten a Rába, nyugaton a Répce, északon a Rábca, ami a Kis-Rábával egyesülő Répcéről folytatása. 

Rábaközi pillanatkép
De ezen a kis területen is elkülönül az északi és a déli rész. Míg az északi rész, amit a legkönnyebben onnan lehet behatárolni, hogy a 85-ös főút északi oldalára esik, a Hansághoz tartozik, ide csatolható még a Győr közelében elterülő Tóköz is, míg a főút déli oldalán a néprajzilag is egységes nagybetűs Rábaköz húzódik. 

A tájegység szülőanyja.
Jégbe zárt Rába

Álmos falvak sűrű hálózata, legalábbis így láthatja egy élénk, nyüzsgő városból érkező ember. Igazából ez a régió Győr-Moson-Sopron megye egyik elhagyatott része, kevés beruházás, elköltöző lakosság és az ebből következő kiüresedő falvak.

Napraforgó

A Rábaköz területén nagy történelmi események nem zajlottak, itt is dúlt a tatár, rombolt a török, ami miatt elnéptelenedett a vidék, falvak tűntek el, de a török megszállás nem tartott sokáig, így a vidék nem szenvedett akkora károkat, mint az ország többi területe. Legrégebbi épített emlékei a rábaszentmiklósi és az árpási templom.

XII. századi templom Árpás


Várak nem épültek, kivéve a Mihályiban található, azóta kastéllyá átalakított várat. Ezt leszámítva csupán a török veszedelem hírére építettek néhány erődítést a Rába partján, de ezeknek mind nyoma veszett. Aztán jöttek a boldog békeidők virágzott a mezőgazdaság, az állattartás és épültek a kúriák, de mai állapotuk kevésbé tükrözi egykori előkelő tulajdonosuk emlékét. 

A Rábaköz jellegzetes agrártáj


Szóval a Rábaköz egy csendes vidék, talán ez lehetne vonzó a zaj elől menekülni vágyó embereknek. Tavasszal a még fellelhető erdők üde virágözöne, nyáron a szélben lengő érő kalásztengerek tipikus alföldi látványa nyújt vonzó képet a tájról. 

Tömegesen jelentkező kamillák

Fotós barangolásaim során, aminek az a célja, hogy szülőföldemet jobban megismerjem, megismertessem, készítettem néhány jellegzetes képet, ami arra hasonlít, amire az ember ösztönösen gondol, ha azt a szót meghallja, Alföld.

Rábaköz

De bárki keresse is fel ezt a vidéket, bárki is lakjon itt, bárki lássa is ezeket a csodákat, a Rábaköz továbbra is megőrzi titokzatos arcát, elsőre úgy tűnik, megmutat mindent, de csak a hozzá szeretettel közelítőknek mutatja meg legszebb, legféltettebb bájait.

Nyári hajnal a Rábaközben

2014. június 11., szerda

Tavasz az erdőn 2.




Tavasz az erdőn 2.

Medvehagyma  (Allium ursinum)

Amikor a keltikék, szellőrózsák, tüdőfüvek kavalkádja lecseng, a tavasz előcsalogatja az erdőben a virágok második felvonását. 
Sárga árvacsalán
 (Lamium galeobdolon)
Nehézszagú gólyaorr
 (Geranium robertianum)
Április felé, mikor a rügyek már kifakadtak és minden nappal egyre nagyobb árnyék vetül az erdő aljára először megjelennek az árvacsalánok, a foltos és sárga árvacsalán (Lamium maculatum, Lamium galeobdolon) még a kora tavaszi első növények színvilágát idézik. Élénk színű csoportjaik látványos foltokként tűnnek fel a fák alatt.
Az erdő sötétlő aljzatán később megjelenik a nehézszagú gólyaorr (Geranium robertianum), ami erős illatáról kapta a nevét. Színes rózsaszínes virágai tömegesen jelzik a jó idő beköszöntét. Kisebb egyedszámban ugyan, de egészen a tél beköszöntéig található virágzó példánya.
Erdei utak mellett, napsütötte tisztásain, de akár szántóföldek mellett, ahol régen erdő lehetett, kéklő oszlopként magasodnak az alig arasznyi indás ínfű (Ajuga reptans) virágszárai, ritkán előfordul rózsaszínű változata.
Fürtös salamonpecsét
 (Polygonatum multiflorum)
Indás ínfű (Ajuga reptans)
És ahogy az erdő kibontotja a lombkoronáját, elsötétül az erdő alja. Ekkor megjelennek a fehér színű virágok, amik már nem fordítanak erőt arra, hogy a beporzó rovarokat színes szirmokkal csalogassák magukhoz, hiszen a félhomályban pazarlás lenne erejüket ebbe fektetni. Megjelenik a fürtös salamonpecsét (Polygonatum multiflorum), mely könnyen összetéveszthető rokonával a széleslevelű, más néven orvosi salamonpecséttel (Polygonatum latifolium), feltűnik a szagos müge (Galium odoratum) érdekes nevű növény, mely a galaj-fajok rokona, előbukkan a már az erdő határán is túljutott hagymaszagú kányazsombor (Alliaria petiolata), a mai divatnövény, a mohón gyűjtött, ezért egyes helyeken megritkult medvehagyma (Allium ursinum) és ahogy a nyár egyre közelebb ér, kezdetét veszi a fehér színű erdőlakó kosborok  megjelenése.

2014. június 5., csütörtök

Tarkalepkék a Rábaközben


Tarkalepkék a Rábaközben

A tarkalepkék (Nymphalidae) napfénykedvelő, viráglátogató rovarok. Gyakran felbukkannak kertekben is, ahol a virágzó dísznövényeket látogatják, valamint a lehullott gyümölcsökből szívnak fel táplálékot. Többségük védett, bár néhányuk elég sokszor megjelenik. Legkedveltebb növényeik a kertekben (tapasztalat) legényvirág (rézvirág), törökszegfű, ősszel pedig a lehullott gyümölcsökből táplálkoznak. Kerten kívül előszeretettel keresik fel a virágzó bodzát vagy a szederféléket!

Atalanta-lepke / Vanessa atalanta

Hívják őt még admirális lepkének is, aminek semmi köze a ranghoz, a francia eredetű admirable szóból származik, ami csodálatost, lenyűgözőt jelent. Nálunk mindenhol előfordul, de nem telel át, költöző lepke, ami a telet a Mediterráneumban tölti. Kertekben gyakran előfordul, és gyakorta lehet vele találkozni erdőszéleken, erdei tisztásokon. Fotogén lepke, szívesen száll le az emberek elé a földre. Hernyóinak tápnövénye a csalán. Késő őszig jelenlévő faj, ősszel rothadó gyümölcsöket szívogat. Legnagyobb egyedszámban július vége-augusztusban látható. Védett! Eszmei értéke: 5000 Ft

Atalanta-lepke (Vanessa atalanta)


Bogáncslepke / Cynthia cardui

Az Atalanta-lepkéhez hasonlóan nem telel át, és szintén délről érkezik tavasszal. Késő tavasszal jelenik meg, gyakori a kertekben, ahol szívesen látogatja a kerti virágokat, de szántóföldek mellett is gyakran felbukkanó faj. Nevét onnan kapta, hogy hernyói bogáncson fejlődnek. Európában gyakori faj, törvényes védelmet nem élvez. Érdekessége a különböző évszakokban felbukkanó egyedek színezettsége. A kora tavaszi visszatérő lepkék nagyon megviseltek, szárnyaik kopottak, nyár végén viszont erőteljes, élénk színekben pompáznak az új nemzedék képviselői.

Bogáncslepke (Cynthia cardui)

Kis rókalepke / Aglais urticae

Ritkulóban lévő faj, felbukkanhat kertekben, erdőszéleken, tisztásokon. Az egyik legelső lepke tavasszal, bár én a kép készítésekor láttam először ( a kép májusban készült). Annak ellenére, hogy gyakorinak írják, én eddig soha nem láttam. Véleményem szerint az egyik legszebb lepkénk. Hernyóinak tápnövénye a csalán. Előfordulása az év első felére esik, később nem látni. Védett! Eszmei értéke: 50 000 Ft

Kis rókalepke (Aglais urticae)

C-betűs lepke / Comma c-album

Nevét annak köszönheti, hogy szárnya felső részén C-betű forma rajzolódik ki, ha szárnyait összecsukja, ez az alakzat sokkal feltűnőbb. Gyakori faj, ami tavasszal jelenik meg, kertekben, erdőkben, ligetekben, mezőkön gyakran előforduló faj. Hernyóinak tápnövényei a komló, csalán, szilfa-fajok, mogyorók. Hazánkban áttelelő faj, késő nyári példányai élénkebb színekkel rendelkeznek, mint a tavasziak. Késő őszig aktív lepke. Védett! Eszmei értéke: 5000 FT

C-betűs lepke ( Comma c-album)

Nappali pávaszem / Inachis io

Egyik legszínpompásabb lepkénk, talán egyike a legismertebbeknek, amiket még a gyerekek is könnyen felismernek. Mindenütt felbukkanó faj, kertekben, erdei tisztásokon. De földutak melletti pocsolyáknál is többesével elő szokott fordulni, más lepkékkel együtt. Hernyói szintén csalánon táplálkoznak. Egyéb érdekessége a "pávaszem", amit a ragadozó madarak ellen fejlesztett ki. Messziről a madár a szem formába csíp bele, így nem okoz életveszélyes kárt a rovarban. Az Atalanta-lepkéhez hasonlóan fotogén, a kerti virágokból való táplálkozás alatt gyakran széttárja szárnyait. Késő őszig előforduló faj, de a legtöbb példányt június-júliusban lehet látni. Védett! Ezsmei értéke: 5000 Ft

Nappali pávaszem (Inachis io)

Gyöngyházlepkék

Nagy gyöngyházlepke / Argynnis paphia

Kerekfoltú gyöngyházlepke / Argynnis aglaja

Feltűnő színű lepkék, és egymástól elsőre alig megkülönböztethetőek. A két faj közül csupán a nagy élvez törvényes védelmet ( eszmei értéke: 5000 Ft). Júniusban jelennek meg, előszeretettel fordulnak elő a virágzó bodzákon, ahol több más lepkefajjal együtt táplálkoznak a déli órákban. Erdőkben is előfordulnak, de leginkább erdőszéleken jelennek meg, nem nagyon kedvelik a teljesen nyílt terepet. A kerekfoltú gyöngyházlepke kisebb a nagy gyöngyházlepkénél, én például ritkábban is láttam, mint védett rokonát. Nagy gyöngyházlepkéket találtam erdei utak pocsolyái mellett, csatornaparti fás területek mellett. 


Nagy gyöngyházlepke (Argynnis paphia)
Ezüstös gyöngyházlepke (Argynnis adippe)


Kis gyöngyházlepke (Boloria dia)

Kis színjátszólepke / Apatura ilia

A nyár második felében felbukkanó tarkalepke. Jellegzetessége, hogy a szárnyai irizálnak, azaz színtelen felületükön megtörik a fény és ettől a hím példányok szárnyfelülete lilás színben pompázik. A nőstényeknél ellenben ez a folyamat nem játszódik le. A nyár második felében tűnnek fel, nyárfák és fűzfák jelenlétében. Kertekben is felbukkannak, mivel táplálékuk rothadt gyümölcs, komposzt, de trágyakupacoknál, dögöknél is előfordulnak. Védett! Eszmei értéke: 5000 Ft. Idén áprilisban végre sikerült ráakadnom a nagy rókalepkére is. Tavaly már találkoztam vele, de akkor még bizonytalan voltam a faj meghatározásában. Most a tölgyes erdőnkben bukkantam rá, ami két okból is különleges. Egyrészt, ez a faj inkább hegyvidéki, alföldekre csak szórványosan jut el, és itt a Rábaköz közepén elég távol van minden hegység. Másrészt ez az erdő tölgyerdő, e lepke előfordulásra pedig fűz, nyár, nyír erdőket írnak. Persze szórványosan megtalálható nyárfa, de az erdő egészéhez viszonyítva elenyésző a száma. Védett! Eszmei értéke: 10 000 Ft


Kis színjátszólepke (Apatura ilia)


Nagy rókalepke / Nymphalis polychloros

Idén áprilisban végre sikerült ráakadnom a nagy rókalepkére is. Tavaly már találkoztam vele, de akkor még bizonytalan voltam a faj meghatározásában. Most a tölgyes erdőnkben bukkantam rá, ami két okból is különleges. Egyrészt, ez a faj inkább hegyvidéki, alföldekre csak szórványosan jut el, és itt a Rábaköz közepén elég távol van minden hegység. Másrészt ez az erdő tölgyerdő, e lepke előfordulásra pedig fűz, nyár, nyír erdőket írnak. Persze szórványosan megtalálható nyárfa, de az erdő egészéhez viszonyítva elenyésző a száma. Védett! Eszmei értéke: 10 000 Ft 

Nagy rókalepke (Nymphalis polychloros)

Ez történt 2021-ben

Rövid összefoglaló 2021. évben tapasztalt természeti csodáiról. Újra előkerültek a zöld varangyok. Ami azért is lényeges, mert az év kétéltű...