2018. december 5., szerda

Boglárkalepkék családja

A hazai nappali lepkék egyik legkisebb méretű családja a boglárkalepkéké. A legnagyobbak szárnyfesztávolsága is legfeljebb 4 cm. Megvárják, amíg elmúlnak a fagyok és csak május környékén jelenik meg az első lepkenemzedék, de azután folyamatosan jelen vannak egészen az őszi fagyokig. A boglárkalepkék bemutatását a három alcsalád alapján történt. Így külön fejezet jutott a tűzlepkéknek, a csücsköslepkéknek és a boglárkalepkéknek. A felsorolásban szereplő lepkék mindegyike előfordul a Rábaközben, Bogyoszló térségében. A lepkecsalád korábbi fényképes összefoglalója itt.

Tűzlepkék. A boglárkalepkék általában kék vagy barna színekben pompáznak. Ez alól a kivételt képez a tűzlepkék alcsaládja, melyek tagjainak szárnyán a barna mellett kisebb vagy nagyobb arányban megjelenik a narancssárga színárnyalat. Leglátványosabb megjelenésű tagjuk a nagy tűzlepke, melynek élénk narancsszínű látványa semmi más lepkéhez nem hasonlítható (a Rábaközben). Annak ellenére, hogy a tűzlepkék tápnövényei a vadsóskafajok, amik ugyan gyakori növények mind a réteken, mind az erdők szélén, de akár belterületeken is, ennek ellenére a tűzlepkék nem tartoznak a legtömegesebb boglárkalepkék közé. A nagy tűzlepke leginkább nedvesebb réteken fordul elő, de ott magasabb egyedszámban is repülhet május és augusztus hónapban. A közönséges tűzlepke mindenfelé felbukkanhat, de ahol felbukkan ott sem tömeges, a barna tűzlepke pedig a Rábaköz egyik legritkább tűzlepkéje. Védettséget viszont csak a nagy tűzlepke élvez, ami egyben közösségi jelentőségű faj is. Eszmei érték: 50 000 Ft


              
              Nagy tűzlepke, hím
Nagy tűzlepke, fonák


              
Nagy tűzlepke, nőstény
Nagy tűzlepke, nőstény színváltozat


              
Barna tűzlepke
Közönséges tűzlepke

Csücsköslepkék (+ kockáslepke). 
A csücsköslepkék vagy farkincásboglárkák jellemzője, hogy az alsó szárnyuk végén kis faroknyúlvány található. Az alcsaládba tartozó fajok szárnyfelszíne barna, kevés mintázattal. A tűzlepkéktől eltérően csupán egy repülő nemzedékük van. Leglátványosabb közülük a nyírfalepke narancssárga foltos nősténye és a tölgyfalepke, melynek mindkét neménél megjelenik egy kisebb-nagyobb kékes behintés. A képeken szerepeletett fajok két kivétellel (akác-csücsköslepke, kockáslepke) védettek. Előfordulásuk alapján, mindegyik csak kis számban észlelhető. A nyírfalepke, bár ritka faj mégis minden élőhelyen felbukkanhat, kertben (főleg szilvák közelében), kökényesekben egyaránt. A tölgyfalepkére csak olyan területeken bukkanhatunk, ahol tölgyfa van, ez lehet erdő, de lehet olyan rét, ahol egyetlen tölgyfa él. Az akác-csücsköslepke a leggyakoribb csücsköslepke fajunk, szántóföldeket kísérő utak szélén, réteken szívogatja a nektárt. A tölgyfa-csücsköslepke tölgyerdők közelében kerülhet elénk, a szilva-csücsköslepke is inkább erdős területek mellett repked, kora tavasszal a veresgyűrűs som virágzatát gyakran látogatja. A Rábaköz legritkább csücsköslepkéje a kökény-csücsköslepke, eddig egy példánnyal sikerült csak összefutnom, viszont a szilfa-csücsköslepkét, mely a megyében csak Pannonhalma és Sopron környékén fordul elő, immár második éve sikerült megtalálnom és mindig más élőhelyen. Megjegyzendő, hogy a kockáslepke nem tartozik a boglárkalepkék családjába, ő a mozaiklepkékhez tartozik, viszont a boglárkalepkékhez való hasonlatossága valamint kis mérete végett itt kerül bemutatásra.

              
            Nyírfalepke, fonák
Nyírfalepke, nőstény

              
Tölgyfalepke, fonák
Tölgyfalepke, nőstény

              
Szilva-csücsköslepke
Akác-csücsköslepke

              
               Tölgyfa-csücsköslepke
Kökény-csücsköslepke

              
                   Szilfa-csücsköslepke
Kockáslepke

Boglárkalepkék alcsalád
A boglárkalepkék jellegzetessége, hogy a hímek többnyire kék (kis kivétellel barna), a nőstények pedig barna szárnyakat viselnek. Első látásra a sok kék színű lepke ugyanolyannak tűnik, de elkülönítésükben nagy segítséget jelent a fonák mintázata. Legelterjedtebb közöttük a közönséges boglárka, mely májusi felbukkanásától több nemzedékének köszönhetően egészen novemberig repülhet. A felsorolt fajok közül védett a fakó, a palakék, a szerecsenboglárka valamint az eddig még csak pete alakban megtalált szürkés hangyaboglárka is, mely mind közül a legértékesebb és legkomplikáltabb életmódú, ugyanis a  petéből kifejlődő hernyó a földre veti magát, ahol a hangyák a bolyukba viszik, hogy ott táplálják a bebábozódásig és ezen a védett helyen fejlődik ki a lepke a következő nyárra. A szürkés hangyaboglárka ritkasága a tápnövény előfordulásához is köthető, hiszen a nőstény csak a kornistárnics virágzatára helyezi a petéit. Ez a növény pedig az egész országban szórványosan fordul elő, és Bogyoszló környékén is csak egy helyről tudtam kimutatni. A lepke éppen ezért, ahogy a tápnövénye is, törvényes védelemben részesül.


              
                 Közönséges boglárka, hím
Közönséges boglárka, nőstény

              
                   Közönséges boglárka,
                  nőstény színváltozat
Szerecsenboglárka

              
             Palakék boglárka
Fakó boglárka
               
                 Bengeboglárka
Szürkés hangyaboglákra, peték

               
                    Ékesboglárka












2018. szeptember 7., péntek

Kornistárnics - elveszve a kékben

Kornistárnics
Kornistárnics / Gentiana pneumonanthe
Eszmei értéke: 10 000 Ft
Az év vadvirága 2018-ban.

Virágzó tövek
A hanyatló nyár egykedvűségével szemlélődő augusztus, a perzselő naptól kiégett rétek száraz csonkjai mellett megszülető kornistárnics tövek bölcsőinek ringatója. A rövidülő nyár végi nappalok, a hűvösödő éjszakáktól felfrissült leheletnyi ködöt pöfékelő hajnalok, s az erejét már jócskán kiadó, forró sugarait visszaterelő nap a növény virágbontásának óvó gyámjai.
Nedves rétek növénye
Ritka, fehéres színváltozat
Színét a természet az ég érintetlen ősi kékjéből, a folyóvizek selymesen csordogáló csillámaiból és az alkony álomígéretű lilájából keverte ki, s a szirmok belsejére teremtő ecsetjével pöttyözte fel az égbolt számolatlan csillagait.



Szürkés hangyaboglárka peték
Kornistárnics. Hazánkban szórványosan előforduló növény. A tárnicsfélék közül az egyedüli, mely a síkvidéki életformát választotta. Virágait a nyár második felében bontja, amikor az éjszakák lassan hosszabbodni kezdenek. Feltűnő, gyógyhatásúnak hitt virágai miatt régen gyűjtötték, ma már csak a rétjárók virágszaggatása veszélyeztetheti. 
A növény védelmét nemcsak szórványos előfordulásának, élőhelyeinek visszaszorulásának köszönheti, hanem a szürkés hangyaboglárka nevű lepkének is, amelynek hernyói kizárólag a tárnics magjait tudják elfogyasztani, ebből kifolyólag a lepke jelenléte szorosan összefügg a kék növény elterjedésével.

Virágzó tövek


2018. július 27., péntek

Pillangó-projekt - Csodálatos átalakulás


Az alábbi blogbejegyzés a fecskefarkú lepke hernyóból pillangóvá alakulását mutatja be.
Megfigyelés helyszíne a kertünk.
Hernyók száma 3.
A hernyók három különböző kapron fejlődtek, időbeli eltéréssel. A bejegyzésben két hernyó átalakulását mutatom be, mivel a harmadik a bebábozódás előtt kereket oldott és nyomát vesztettem.

Táplálkozó hernyó
A hernyók tápnövénye a kapor volt, bár a kertben lehetett volna még a sárgarépa is, vagy a kertünk szomszédságában vadon növő vadmurok, azaz a sárgarépa őse. De a tavaszi lepke-anyuka választása jónak bizonyult, mert olyan kertet talált meg, ahol a lakók a megfigyelés miatt (is) védelemben részesítették. Kijelölt helyüket fokozottan védtem. 🙂
Ahogy írtam, a tápnövény a kapor volt, de annak is jobbára a virága és a magja, tehát a kis hernyó a virágzatban élte élete első felét.
Az első észlelések július elejére tehetők (pontos adatot nem rögzítettem) csupán az a biztos, hogy a másik két hernyó intenzív megfigyelése július 6-tól kezdődött. A kis hernyók hihetetlen gyorsan nőttek. A kezdetben 2 cm-es kis rágógépek már egy nappal később is jelentős testnövekedést mutattak, és a bebábozódás előtt elérték az 5 cm-es nagyságot.
A bebábozódás előtt a hernyókra jellemző, hogy megindulnak és új, védettebb helyet keresnek maguknak, ahol megkezdhetik az átalakulást. A két kis hernyó egy nap eltéréssel kezdte meg a menetelést.
Az első július 13-án, a másik 14-én. Miután megtalálták a megfelelő helyet (faágat) először egy vékony selyemszállal odarögzítették magukat a faághoz.
Fejüknél látható vékony selyemszállal rögzítették magukat a faághoz
Ezt követően szintén egy nap eltéréssel, azaz július 14-én és 15-én a kis hernyók mozdulatlanná dermedtek, majd lassacskán visszahúzódott a tapogatólábuk és az élénkzöld-fekete csíkos bőrük lassan fakulni kezdett. 15-e reggelén az első hernyó "eltűnt", helyén csupán egy élettelennek látszó bábburok maradt. Itt megjegyezném, hogy én eddig azt hittem, hogy a hernyók bábozódása során körbeszövik magukat (talán a selyemhernyó közismert viselkedése miatt), de itt azt tapasztaltam, hogy maga a hernyóbőr alakult át száradt bábburokká. Megjegyzendő, hogy a másik hernyó, ami 15-én a déli órákban még megfakult színű hernyó volt és látni lehetett hernyó-voltát, egy órával később már felöltötte teljes bábruháját! 


      
Zöld színű báb
Barnás színű báb

Egy hét elteltével, azaz július 21-én az addig élettelennek tűnő bábok közül, a zöldes színű több alkalommal is rövid időre megmozdult, erőteljes rángásokkal adva jelét létezésének és annak, hogy a bábburok rugalmas. A kelés napjáig a zöld báb további napokon, míg a szürkés-fekete báb egyáltalán nem mutatott mozgást. Végül július 26-a reggelén a később bebábozódott szürkés báb kelt ki, mindössze 10-11 napos bebábozódás után. 27-én reggel pedig a 14-én bebábozódott zöld színű bábból kelt ki a pillangó, itt 12-13 napig tartott az átalakulásra fordított idő. Mindkét pillangó a kora reggeli órákban tört utat magának. Az előbbi reggel 5 és 6 között, a második 9 óra környékén. A zöld színű báb bőre az utolsó napon teljesen átlátszó lett és láttatni engedte a benne kifejlődött szárnyakat.

Kelésre kész báb

Sajnos a pillangó kibújását és szárnyra kapását nem volt lehetőségem megpillantani, de a szürkés bábú lepke első lépéseit sikerült lencsevégre kapnom. A következő képek a szárny lassú kinyílását mutatják. Egyébként a pillangó szárnybontogatása az összegyűrt állapotból a röpképes állapotig mindössze gyenge fél óra alatt végbement.

A báb elhagyása



            
Összegyűrt szárnyakkal
Elölnézetből

            
A szárny lassú szétnyílása
Kiegyenesedő, de még gyűrött szárny


            
Egyenesedő szárny
Egyenesedő szárny felülnézetből

            
Majdnem teljesen egyenes
Próbálkozás











Alig fél óra és majdnem szárnyra tud kelni
Érdekesség a lepkékről: a pödörnyelvük, amivel a nektárt szívják két részből áll és a kelés után nem sokkal a két rész összeakaszkodik. Ezen a képen talán látni is, hogy a pödörnyelv vége még kétágú.

Összetapadó pödörnyelv

És végezetül, a majdnem egy hónapos intenzív megfigyelés, felügyelés, gondoskodás eredményeként, a két egészséges pillangó szárnyra kapott és kirepült a természetbe. Megjegyezném, hogy teljesen más tudni, hogy hernyóból lesz a lepke, mint átélni ezt a folyamatot és ténylegesen szembesülni azzal, hogy a soklábú, kellemetlen kinézetű hernyót miként alakítja át a természet az egyik legkedveltebb szárnyas rovarrá, lepkévé.

Fecskefarkú lepke


És a történet újrakezdődik...

Pete a vadmurok levelén



2018. július 25., szerda

Köztünk élő növények és állatok a farádi táborozók előtt

A Farádon megrendezett nyári gyermektábor egyik programjaként a szervezők megkerestek, hogy náluk is megtartanám-e a Rábaköz növény- és állatvilágát bemutató előadásomat. 
Az előadás időpontja így 2018.07.24-re esett.


Általában minden vetítés során igyekszem kicsit módosítani a bemutatott képeken, hogy soha ne ugyanazt mutassam meg. Ennél a vetítésnél a fő változás az volt, hogy kihagytam az évszakokhoz ütemezett sorrendemet, azaz csak röviden érintettem a tavaszi növényeket, de utána már nem a repülési időben előkerülő lepkefajokat mutattam be, hanem csoportosítottam őket, mint pl.: tarkalepkék, pillangók stb. Kimaradtak a tájképek és a bogarakat, gombákat ismertető képek is.
A védett növények egy külön fejezetet kaptak az előadás során, őket követték a szitakötők képei.
A szitakötők után a szokás szerint nagy érdeklődés kísérte kétéltű és hüllő fajok bemutatására került sor. Érezhetően az addig inkább csak figyelő közönségnek itt oldódott meg a nyelve, itt élénkült fel a társaság. Valamit tudnak ezek a csúszó-mászók, hogy ösztönösen figyelmet kapnak.
Végezetül pedig a Rábaközben fellelhető néhány ismert emlőssel zártam a rövid időnek tűnő, de mégis több mint egy órás előadást.
Köszönöm a szervezőknek és a hallgatóságnak is a felkérést és az érdeklődő figyelmet.
Egy élmény volt!



Ez történt 2021-ben

Rövid összefoglaló 2021. évben tapasztalt természeti csodáiról. Újra előkerültek a zöld varangyok. Ami azért is lényeges, mert az év kétéltű...